Sok minden történt a héten: egyrészt biztató hírek érkeztek – legalábbis részben – az uniós pénzekről, másrészt rossz hírek az üzemanyag-ellátásról. Az újabb brüsszeli szankciók szerint hétfőtől nem lehet orosz olajat egyik országból a másikba átvinni, tehát a Mol szlovákiai finomítója sem tudja kisegíteni a félgőzzel működő százhalombattait. Lehet, hogy vége lesz a benzinársapkának? A szerdai kormányülésen emellett a nyugdíjemelés lehetséges mértékéről is szó volt. Nézzük, mit mondott a miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel.
Nehéz tél jön
Orbán Viktor azt mondta: kilenc hónapja tart a háború, s az volt az elképzelés, hogy a szankciók bevezetésével közelebb kerülhetünk a háború végéhez, ám ez a várakozás nem teljesült. Ellenben súlyos gondokat okoztak azoknak, akik a szankciót kivetették, tehát Európának. Nehéz tél előtt állunk, Ukrajna nagyon nehéz helyzetben van, nyilván az oroszok is elszenvednek veszteségeket, de a magas energiaárak miatt bevételük is van, tudják folytatni a háborút.
Ránk a szankciós tiltás nem vonatkozik, hozhatunk be Oroszországból olajat, nem kell attól tartani, hogy ellátási hiány lépne fel. A probléma az ár. A szankciók árfelhajtó hatása alól Magyarország sem tudja magát kivonni, ezért várjuk a hétfőt, hogy a szankciók milyen hatással lesznek ezekre – mondta a miniszterelnök.
Brüsszel azt akarja, hogy az olaj után az atomenergiára és a gázra is szankciókat vessenek ki, Magyarország számára ez végzetes lenne, mentességet kell kapnunk. Eddig ez sikerült, mert ezek nem új dolgok, jó reményekkel veszünk részt tehát a kilencedik csomagról szóló vitában is: ha eddig sikerült, most is tudjuk érvényesíteni az érdekeinket, de a nyomás folyamatos – mondta Orbán, aki ezek után a nemzeti konzultáció fontosságáról beszélt. Szerinte ma aligha van fontosabb kérdés a mindennapok szempontjából annál, hogy mennyit kell fizetniük a háztartásoknak, illetve az embereknek munkát adó vállalkozásoknak az energiáért. Orbán szerint az ország megértette, hogy a következő évben a gazdasági nehézségek mértéke a szankciókon múlik.
Nincs béke
Októberben Orbán azt mondta, erősödik majd Európában a békepárti vélemény. Ennek ellenére mégis a szankciók kiterjesztése van napirenden. A kormányfő szerint még a szankciópártiak vannak többségben, ők folytatni akarják a háborút, mert az vezet a békéhez. Mi a békepártiakkal vagyunk, szerintünk a tűzszünet és béketárgyalások vezetnek a békéhez. Félévente a szankciók sorsáról is dönteni kell: ez eddig automatikus volt, de most egy alapos és mély vitát kell folytani, s megnézni a szankciók hatásait, mielőtt folytatnánk – mondta a miniszterelnök.
Drága Amerika
Az amerikaiak négyszer drágábban adják a gázt Európának, mint otthon maguknak. Eddig az európai gazdasági stratégia úgy nézett ki, hogy az orosz energiát be kell szállítani Európába, cserébe fejlett technológiát kell vinni az oroszoknak. Most az a döntés, hogy ezt megszüntetjük. Magyarország ezt nem támogatta, de a „nagyfiúk” – különösen Németország – úgy döntöttek, hogy ezt a modellt megszüntetjük. A kérdés, hogy mi az új stratégia... Erre nincs válasz, mert ha a válasz az, hogy amerikai energiával pótoljuk a kieső oroszt, azzal számolni kell, hogy az drágább lesz, így mindennek felmegy az ára. A magas energiaár megjelenik mindenben, hiszen a dolgokat szállítani kell, elő kell állítani – részletezte a miniszterelnök a rádióban.
Az új stratégiára nem tudunk várni, ezért magunknak, magyaroknak kell kiépíteni egy új gazdasági modellt, és ezt nem egy-két évre kell tervezni – mondta.
Uniós pénzek
Léptünk egyet előre, ha nem is óriásit, miután másfél év hezitálás után az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Ezt annak idején a covid okozta gazdasági károk miatt dolgozták ki. A gyorsaság fontos lett volna, már tavaly nyáron megkaphattuk volna a pénzt. A késlekedésnek politikai oka van, Brüsszel baloldali kormányt akart Magyarország élére. Miután a magyar jobboldal nyert, Brüsszel akadályokat gördített Magyarország elé. Most minden kérést teljesítettünk, az Európai Bizottság ezt elfogadta, sőt, a legjobbnak minősítette – mondta Orbán, megköszönve azok munkáját, akik ezen a terven dolgoztak, illetve jó döntésnek nevezve, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba.
Persze, vannak újabb és újabb feltételek. Van néhány alapvető kérdés, amiben nem akarjuk az álláspontunkat megváltoztatni, és ezek húzódnak meg a háttérben: azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, engedjük be a szexuális propagandistákat az iskolákba, illetve támogassuk a háborút is. Ezekre nem vagyunk hajlandóak, minden másról lehet tárgyalni – mondta a miniszterelnök.
Ukrajna
Ukrajna nem tudja saját magát működtetni. Nemcsak a hadsereget, hiszen nem tudja kifizetni a nyugdíjat és semmi mást sem. Ukrajna azt mondta Európának, adjon pénzt. Évente 18 milliárd eurót kéne fizetni Ukrajnának, hogy az ukránok élhessenek. Ez rendben van, Magyarország belátja – a saját gazdasági nehézségeink ellenére is –, hogy Ukrajnát segíteni kell. Az egyik javaslat szerint – az uniós tagállamok költségvetését felhasználva – közös hitelt vennénk fel. Ám Magyarország nem támogatja, hogy az EU közösen eladósodott államok közössége legyen, azaz, hogy az unió együttműködő államok közösségéből adósságközösséggé váljon, amit még az unokáink is nyögnének. A mi javaslatunk, hogy osszuk szét az összeget, minden ország a saját költségvetéséből adja oda Ukrajnának súlyozva, amennyit tud, kétoldalú megállapodás alapján. Magyarország már félre is tette ezt a pénzt, és oda is adjuk Ukrajnának, de a közös hitelfelvételbe nem megyünk bele.
Globális minimumadó:
A globális minimumadó munkahelyek megszűnéséhez vezetne, ráadásul az adórendszer nem globális, hanem nemzeti kérdés. A választók azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, milyen kormány milyen adópolitikával kerüljön hatalomra. A globális minimumadót se a munkahelyek, se a demokrácia szempontjából nem tudjuk támogatni – mondta Orbán Viktor.
Még nincs meg a pénz a rezsicsökkentés fenntartására
Arra a kérdésre, mi lesz a családok védelmével, Orbán azt mondta, hogy még nincs elegendő mozgástér, de azon dolgoznak, hogy legyen.
A Magyarországra érkező energia 2021-ben 7 milliárd euróba került. Ez 2022-ben 17 milliárd lett, 2023-ban pedig még feljebb mehet, de lejjebb biztosan nem. A magas energiaárak miatt évente elveszítünk 10 milliárd eurót, azaz 4000 milliárd forintot. Ezt oda tudnánk adni béremelésre, beruházásokra, mindenre, amire szükség van. Ezt a 4000 milliárd forintot kezelnie kell a költségvetésnek – jelentette ki a miniszterelnök. Legalább a felét ki kell gazdálkodni. A 2023-as költségvetés újratervezése megkerülhetetlen, ez most folyik. Ha vállalkozók is jól teszik a dolgukat, a munkavállalók is jól dolgoznak, amiként a kormány is, akkor a magyar gazdaságot meg lehet védeni a recessziótól, és képesek leszünk megvédeni a családok rezsitámogatását. Ha ezt nem tudnánk megtenni, a családok felélnék a tartalékaikat, aztán tönkremennének. Ezért minden fillért a rezsivédelmi alapba kell tenni – mondta Orbán Viktor, aki kérdésre említést tett még a migrációról: szerinte ezen a téren most a legfontosabb feladat, hogy a déli határvédelmet még délebbre toljuk, hogy Szerbia déli határainál állítsuk meg a migránsokat. Erről már megállapodás is született a szerbekkel.
